Ha akad a közöttetek olyan, aki arra az elhatározásra jut, hogy szeretné elolvasni Az arcnélküli ember című regényt (teszem azt abból a megfontolásból, hogy már Bester másik klasszikusát, a Tigris, Tigris! című művet is olvasta), akkor annak nem a könyvesbolt felé kell vennie az irányt, hanem sokkal inkább a legközelebbi antikvárium felé vagy mondjuk az egyik internetes aukciós portált kellene meglátogatnia, kis hazánkban ugyanis ez a regény könyv alakban nem jelent meg, csak folytatásos formátumban, nevezetesen a Galaktika magazin 1986. évfolyamának négy egymást követő számában. Nem kizárt persze, hogy egyszer valaki rálel és kiadja könyv alakban is, hiszen mégis csak a tudományos-fantasztikus irodalom egyik klasszikus darabjáról van szó, de ettől függetlenül a galaktikás megjelenéssel sincs semmi baj, sőt, Ámon László több tucat igazán művészi illusztrációja díszítette a magazinok lapjait, amik miatt simán érdemes lehet megvásárolni ezt a négy számot (de azért biztos, ami biztos, én digitalizáltam őket; alant láthatóak). Mint ahogy P. K. Dick több regényében is fontos szerepet kapnak a telepatikus képességekkel megáldott/megvert személyek (ő pszionikusoknak és prekogoknak nevezi őket, ha jól emlékszem), úgy "Bester-mester" (bocs a gagyi szójátékért :D) is vonzódni látszik ehhez a témakörhöz, hiszen a Tigrisben is ment azért az agyi energiákkal való büntetés (meg persze a teleportálás), nem is kis mértékben és elmondhatom, itt sem lesz ilyesfajta trükközésekben hiány. Ebben a regényében a prekogokat szupéreknek vagy fürkészeknek nevezik, de tulajdonképpen ugyanazokról a “mutánsok agyturkászokról” van szó: a könyvben gondolatolvasási, gondolatátviteli és különböző befolyásolási képességekkel rendelkező emberek a főbb szereplők, plusz egy “normális ember”, aki viszont egy hataloméhes főgonosz és a Birodalom nevű multicég éléről tör a világ meghódítására és talán nem is teljesen véletlenül kapta az írótól Reich vezetéknevet, akkora hatalommal és csicskahaddal rendelkezik. A négy folytatás egyébként nyilván szándékosan tagolja négy felvonásra ezt a krimibe oltott paranormális sci-fit. Az első színben rögtön megismerkedhetünk az agyafúrt üzletemberrel, aki elköveti azt a bűnt, ami egy gondolatolvasóktól hemzsegő világban már csak nagyon nehezen kivitelezhető: szánt szándékkal elkövet egy gyilkosságot. Egy majdnem tökéletes gyilkosságot, hogy pontosabb legyek, de ahogy az lenni szokott, valamin azért sikerül egy csöppet elcsúsznia. A nyomozó hatóság a legjobb fürkész detektívjét, Lincoln Powellt állítja az ügyre, aki már az elején rájön, hogy nyilvánvalóan a Birodalom vezére a tettes (logikus, ahogy Máté fiam mondaná :)), csakhogy ez még kevés a dicsőséghez, ahhoz előbb valahogy csőbe kell őt húznia, ezért körmönfont macska-egér játékba kezd a galád Reichel, ...vagy talán fordítva, inkább Reich lesz az, aki ördögi praktikák és csatlósok révén csőbe húzza és eltörli Powellt a föld színéről? Hát ezt most nyilván nem fogom elárulni, amiképp a címadó személyéről sem fogom lerántani a leplet, mindenki vegye a fáradságot és olvassa el szépen maga. Nekem jobban tetszett, mint a Tigris, Tigris!, de ez gondolom senki sem érdekel :)