Bár minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy a TuFaBor blog ne a Tudományos Fantaszikus és Borzasztóan szar könyvek tárháza legyen, azért most kutya kötelességemnek érzem, hogy mindenkit óva intsek ettől a szeméttől, ami ráadásul egy trilógia első darabja. Nem bocsátkozom részletekbe, nem tetszett és kész, bár végigszenvedtem, mert nem volt vastag és arra vártam, hogy majd csak lesz valami, ami igazolja azt a pár Nebula díjat és jelölést, amit az írónak kiosztottak, ám a végkifejlet minden várakozásomon alul teljesített - ez ösztönzött ezeknek a durván lehúzó mondatoknak a megírására. Ha majd egyszer beköszöntenek az ínséges idők és a túlélés érdekében más megoldás híján kénytelenek leszünk a könyveinket is a tűzre vetni, hát ne felejtsetek el szólni, hogy ezt a kötetet szánjam legelsőnek a lángok martalékául, közvetlenül A vér zenéje és az Amerikai amnézia előtt.

A borítókban azért még ennek ellenére is elgyönyörködhetünk, nem de?