A filmművészet egyik legmeghatározóbb sci-fi klasszikusa Stanley Kubrick 2001: Űrodisszeia című filmje. Ha más nem is, de az éjfekete monolitot körbeugráló majomemberek jelenete egészen biztosan beugrik mindenkinek, de említhetném a profin kidolgozott, mai szemmel nézve is gyönyörű űrhajók jellegzetes formavilágát vagy a bekattant számítógép, HAL-9000 vörös szenzorát - 
megannyi, mára már kultikussá vált elem (+ a filmben felhasznált klasszikus zeneművek, természetesen). Személy szerint, bár a film képi világát lenyűgözőnek tartom, magát a cselekményt meglehetősen vontatottnak találtam, a legvége csillaggyermekes részét pedig már kifejezetten untam. Hát, sebaj, ez sem gátolt meg abban, hogy a forgatókönyvet jegyző bizonyos Arthur C. Clarke regény-változatát elolvassam, elvégre több remekművet is olvastam már tőle korábban. Sajnos a könyv tök ugyanolyanra sikerült, mint amilyen a film volt, amely alapján született (=többnyire unalmas); nekem személy szerint jóval kevésbé tetszett, mint a Gyermekkor vége vagy a Randevú a Rámával. 
Ezt csak azért sajnálom igazán, mert több folytatás is született hozzá, így nagy reményeket fűztem a kezdetekhez, így viszont a további Űrodisszeiák elolvasásához már nem sok kedvet érzek (de megint csak sebaj, attól még a 2010-nek szerintem nekiveselkedek majd egy szép napon). Akit érdekel, olvassa végig a film alapján készült Marvel képregényt, hamarabb végez vele, mint a könyvvel, feltéve, ha korábban behatóbb ismereteket szerzett az angol nyelv területéről.
Alant tekinthető meg:
kommentek