Tudományos - fantasztikus regények borítói

Ezúttal nem untatnék senkit sem azzal, hogy még mennyi elolvasatlan PKD-regény van a polcomon, legyen elég annyi, hogy akad belőlük bőven, ezért tisztességgel fogyasztom őket, ahogy csak kitelik az időmből. Legutóbb az átlagosnál vaskosabbnak tűnő A Titán játékosai mellett döntöttem, ám az elsőre vastagnak tetsző regényről hamar kiderült, hogy csak a hatalmas betűk miatt sikerül ekkorára és tartalmában sem különösebben súlyos az anyag. Sokadjára is előkerülnek Dick mester kedvenc témái: a drogok, a pszik és prekogok, a valóság függönye mögött rejtőző még valóságosabb valóság, no meg a földiek ősellenségei, a titániak (ideje lenne megnéznem, merre van az a Titán :)). Dióhéjban a történetről: a Föld és a Titán háborúját követően az emberiség megmaradt pár millió tagja egy komoly problémával szembesül: a faj szaporodási képessége egy földi “csodafegyver” hatása következtében meglehetősen lecsökken, gyakorlatilag majdnem tökéletes meddőség uralkodik a bolygó lakosai között. Az emberek a titániak (vugok) által rájuk erőltetett Monopoly-szerű (az Ekultúra ismertetőjében is ezt a szót használták, dehát tényleg ez a legmegfelelőbb kifejezés) társasjátékot játszva nyerik el egymástól a birtokokat és az asszonyokat, hogy más és más kombinációban próbálják ki magukat az utódnemzés terén. Aztán ahogy az Dicknél lenni szokott, mindenki gyógyszere elgurul és kiderül, hogy semmi sem az, aminek látszik, az emberek közül sokan álcázott titániak vagy vug szimpatizánsok/bábok, de még a vugok között is vannak rosszak és kevésbé rosszak, a telepaták meg össze-vissza elmepárbajozzák magukat. Nem rossz, nem rossz, csak hát nem is az a korszakalkotó regény. Aki gyűjti a PKD-sorozatot, annak persze majdnem édes mindegy, mennyire jó, hiszen előbb-utóbb úgyis “kötelező” lesz beszerezni ezt a könyvet is, de aki nem gyűjtő csak alkalomszerűen olvas Dicktől, annak inkább az író (méltán) elismertebb munkáit javaslom.