No, akkor ezzel el is kezdem a beígért "A sci-fi mesterei" sorozat keretein belül megjelent regények ismertetését. Mivel pár napja már volt szó Ursula K. Le Guin egyik regényéről, A sötétség balkezéről (amit azóta is "egyfolytában" olvasok), ezért arra gondoltam, hogy továbbra is az írónőnél maradok, akit már remélhetőleg meg is ismert és a szívébe zárt mindenki :)
A sci-fi mesterei regények olvasásakor egyébként az a furcsa helyzet állt elő nálam, hogy már majdnem mindegyik témája ismerős volt korábbi könyv-, képregény-, játék- és film élményeim kapcsán, pedig valószínűleg csak arról van szó, hogy én ezeket az úttörőnek számító regényeket olvastam utólag és előbb ismerkedtem meg olyan koppintásokkal és újraértelmezésekkel, amiket pl. ezekből (is) merítettek. Az Égi esztergát olvasva folyton a Dark City című film (egyik kedvenc filmem egyébként) és a DreamWeb c. retro PC játék jutott az eszembe, hiszen az É.e. szintén hasonlóan nyomasztó városi környezetben játszódik, (folyton esik az eső pl., az emberek úgy járnak-kelnek mint a gépek), a főszereplője pedig egy olyan fickó, aki bizonyos "hatékony" álmok álmodása közben ténylegesen megváltoztatja - végső soron újraálmodja - a világ szerkezetét. Vegyünk még ehhez egy őrült tudós figurát, a főhős, George Orr hipnotizőröket megszégyenítő képességekkel rendelkező agyturkászát, aki persze ki akarja használni ezeket a "hatékony" álmokat, aztán fűszerezzük meg egy csöppnyi romantikával (hogy legyen értelme is az életnek :)) és már nagyjából rá is éreztünk arra, hogy mit tartogat számunkra a regény. Nekem a "várostekeredős" borító nyerte el legjobban a tetszésemet.
A regény adatlapja a Kolónián:
Sőt, mások még sokkal tényszerűbben írtak is róla könyvismertetőt: Acélpatkány SF blogja, Wikipedia
kommentek