Életem egyik legszarabb hétvégéjén vagyok túl és sajnos még nincs vége a szenvedésnek; szombat reggel begörcsölt a vesém, jelenkezett egy jó kis kő, de azóta sem takarodott még ki, úgyhogy egyik görcsös rohamból esek át a másikba, szenvedek, mint az állat, bár most éppen jobb, azért van erőm írni. Csak jelezni akartam, hogy a héten valszeg nem lesz poszt. Írhatnék még persze a szemétláda orvosokról, akik kutyába sem veszik az embert és úgy bánnak a beteggel, mint egy ronggyal, de az ellenpéldáról is, a kedves és odafigyelő dokikról és nővérekről - találkoztam mind a kettő típussal szombat óta. Kiderült, hogy a vénáim igen gyengék, egyik a másik után durrat el a tűszúrásoktól, mikor kaptam az intravénás injekciót vagy az infúziót vagy amikor festették a vesét, tele vagyok tűnyomokkal, mint egy rossz narkós. Az is kiderült, hogy a No-Spa forte egy kalap szar, a Donalgin viszont könnyű és fájdalommentes álomba ringatja az embert - nem is nagyon akartak adni belőle, csak hosszas tanakodás után. Kurvára elegem van az egészből, ha felépültem majd jelentkezek!