A Galaktika Baráti Kör kiadványainak sorában megjelent Birodalmi föld című könyvre viszonylag sokat vadásztam, de kötelező volt beszereznem, mivel a GBK-sorozat ⅔ részére már sikerült szert tennem, ezért ez sem hiányozhatott a polcról. Hiába, a gyűjtőszenvedély nagy úr, rákényszerít, hogy tekintet nélkül megvegyél mindenféle könyvet, anélkül hogy bármit is tudnál róla; gagyi vagy remekmű - ebből a szempontból nincs közöttük különbség! Persze A. C. Clarke neve garanciát jelent arra, hogy nem a "gagyi kategória" egyik ordenáré űroperájával fogunk találkozni, de hogy mekkora remek a mű, az azért megint más kérdés. A Birodalmi föld nem remekmű, nem igazi klasszikus (saját vélemény), de azért megcsillannak benne 1975-höz képest elég jól eltalált “jövendölések”, például van benne olyan ketyere, amit ma PDA-nak vagy okostelefonnak mondanánk vagy például finoman felveti a klónozás etikusságának kérdését, amin ha jól tudom, még a mai napig megy az érvek-ellenérvek ütköztetése (az, hogy egy nő összetöri az ember szívét vagy hogy csalódunk egy gyermekkori barátunkban, már ‘75-ben sem volt különösebben újdonság :D). A sztori középpontjában egy titáni (tehát a Szaturnusz Titán nevű holdjáról származó) fiatalember és a családja áll. A főhős a Földre utazik, hogy ismeretségeket és befolyást szerezzen az anyabolygón, amit aztán a Titán jövőbeni fejlődése érdekében kamatoztathatnak majd - a Földön azonban ifjúkori plátói szerelme és eltávolodott gyermekkori barátja várja, úgyhogy szembe kell néznie pár nem várt eseménnyel és meg kell hoznia néhány nehéz döntést. Hajrá, olvassátok el!
kommentek