Már nem emlékszem, hogy melyik könyves blogger oldalán olvastam arról a véleményről, hogy Asimov nem is akkora ász - tulajdonképpen ezzel részben egyet is értek. Egyet kell értenem, mert olvastam már történeteket legalább annyira jó íróktól, mint ő (nem is egytől) és azt is elismerem, hogy kevés könyve éri el az Alapítvány trilógia vagy a Robottörténetek és az Én, a robot színvonalát, ugyanakkor azt is el kell ismernem, hogy egy regényét vagy novelláját sem untam, sőt mindegyik olvasatja magát, és ami a legfontosabb: szórakoztat (igen, még a Lucky Starr mesék is). Aki kiismeri a stílusát, az mondjuk joggal emlegetheti fel, hogy egyes regényei viszonylag hasonlatosak egymáshoz, de hát ez már csak így van másoknál is; azon kívül írjon más annyit, mint amit ő hozott össze egy élet alatt!
Az istenek is… című könyve a fülszöveg alapján nem tűnt túlzottan nagy eresztésnek, talán ha más író tollából származott volna, akkor meg se próbálkozok az elolvasásával, de mivel már tucatnyi Asimov művön vagyok túl, ezért simán belementem a dologba, hogy úgy mondjam: Asimov neve számomra már elég biztosíték egy jó könyvhöz. Nem csalódtam; illetve igen, de pozitívan! Nagyon tetszett az alapötlet, ami magában is elégnek bizonyult volna egy fele ekkora kötethez, ezt biztos az író is érezte, ezért a három részre osztott könyv középső része gyanánt bele illesztett egy külön kis történetet, amely csak igen lazán illeszkedik a másik kettőhöz, viszont legalább olyan érdekes a csattanója, mint a másik szál alapötlete. A könyv vége – a másik két részhez viszonyítva – némileg talán érdektelenebb ugyan, de az erős kezdés és a szintén kiváló középső rész után az ember megbocsátóvá válik az ilyesmikkel kapcsolatban. A történetről most nem kívánok részletesebb ismertetőt írni, mert más már megtette helyettem és csak egy kattintásra van innen. A vicces az, hogy az ismertető írója szerint pont a középső rész a könyv gyengesége és a vége zseniális…na kérem szépen, ízlések és pofonok :)
A borítók többségének szokás szerint az égegyadta világon semmi köze a könyv történetéhez és más könyvekhez képest talán gyengébben is sikerült a nagy része, de még egyszer hangsúlyozom, ez ne tévesszen meg senkit, a regény király!
kommentek