Olykor-olykor előfordul, hogy a szépirodalmi igényesség bemerészkedik a mostoha gyereknek számító tudományos-fantasztikum birodalmába - ezek lesznek azok a sci-finek is kinevezhető könyvek, amelyeket még az iskolában sem szégyelnek tanítani, gondoljunk például az 1984 című remekre, a Frankensteinre (hamarosan! :)) vagy éppen a Gépnarancsra (viszont fordítva is előfordul a dolog: pl. Bradbury vagy Lem egyes alkotásai esetében sci-fi szerzők szépirodalmi minőségű műveiről is beszélhetünk). Daniel Keyes Virágot Algernonnak című történetét én ugyancsak ebbe a csoportba sorolnám, pár hete még kérdés is volt a Maradj talpon! című vetélkedő műsorban (ez mondjuk nem tudom mennyire emeli meg egy könyv elismertségét, de pont láttam ezt az adást, ezért gondoltam, hogy megemlítem). Ebben a történetben is egy agyműtétet követnek le főhősünkön, akárcsak Az átprogramozott emberben, ahol szintén egy férfi esik az orvostudomány áldozatául, bár teljesen más célból és Keyest nem is tudományos részletek érdeklik, ezekre szinte szót sem veszteget. Charlie Gordon, a regény főszereplője egy értelmi képességek tekintetében erősen elmaradott ember, aki azonban jólelkű, kedves, becsületes és nagyon szeretne okos lenni, csak hát éppen nem sikerül neki - egészen addig, amíg ki nem választják egy áttörő jelentőségűnek tűnő orvostudományi kísérlet alanyául. Egy nyisszantás itt, egy másik ott és Charile-t már meg is műtötték, nincs más hátra, mint várni a hatást, az intelligencia drasztikus megemelkedését, hiszen az előzetes állat kísérletek során a laboratóriumi fehér egér, Algernon képességei is rendkívüli mértékű fejlődésnek indultak, méghozzá látszólag a mellékhatásokat is sikerült kiküszöbölni...(nem véletlen a három pont, de nem akarok spoilerezni. Elég kegyetlen húzása a regénynek.) Mint írtam, az írót nem a tudományos és technikai részletek érdeklik; a történet az emberi lélekre, a társas kapcsolatok alakulására összpontosít. Hogyan viseli Charlie az életében egy csapásra beállt változásokat, hogyan képes feldolgozni mindazt a rengeteg, jótékony homály borította emléket, ami agyának rejtett zugaiban lappangott, s melyeket most felszabadított a sebészek szikéje? És fordítva is: vajon a környezete képes-e elfogadni és kezelni az egykor kedves, de bárgyú fickónál beállt 180 fokos fordulatot, mely során hihetetlenül intelligenssé (értsd: mindenki másnál intelligensebbé) válik, viszont érzelmek terén egy faragatlan tuskó lesz belőle? Érdemes elolvasni!