A Leszáll az éj nem más, mint egy Isaac Asimov saját verziója a végítéletre. Asimov nevének leírása után azonban azt is gyorsan meg kell említeni, hogy a regény megalkotásában (illetve korábbi novellájának regénnyé bővítésében) Robert Silverberg segédkezett neki, bár az egész kötet stílusa, vonalvezetése és hangvétele annyira asimovi, hogy én RS-et egyáltalán nem fedeztem fel a könyvet olvasgatva - nem tudom, lehet, hogy effektíve az írásban nem is vett részt, csak ötleteket adott a Mesternek. Akik régebb óta figyelemmel követik a Tufabort, azok már biztos rájöttek, hogy szeretem az ilyen apokaliptikus regényeket, hiszen bemutattam már ezeken a hasábokon A triffidek napját, a Hozsánna néked, Leibowitz!-ot, A hetedik szintet, a Barátnő kómában-t és A feladat-ot, valamint az Ellenpont-ot is, ezek a regények pedig mind a világvége előtti és utáni állapotokat mutatják be, de más-más szemszögből. Isaac és Robert egy újabb aspektust tár elénk: míg az említett művekben üstökös, atombomba vagy éppen egy csapat síron túli kísértet vet véget a civilizált világnak, addig Asimov művében a teljes napfogyatkozás a ludas a világ romba dőléséért. Nos, ez a meghatározó momentum számomra eléggé hihetetlenné és komolytalanná tette a sztorit, bármilyen jól alá is volt támasztva a Lagash bolygó totális sötétségbe borulásának története. Az olvasónak ugyanis el kell képzelnie egy olyan bolygót, amelyen az élet a miénkkel teljesen megegyezik társadalmi és technikai színvonalban, viszont az emberek semmit sem tudnak a bolygó körüli világegyetemről és a benne helyet foglaló csillagokról, mivel hat napjuk van, ezért sosincs kimondott éjszaka, a napok állandó fénye - a magas fényterhelés - mellett pedig gyakorlatilag láthatatlanná válik a bolygót körülölelő kozmosz. Eddig minden oké is, a laikusnak hihető. Viszont amikor (nem is annyira) váratlanul bekövetkezik a teljes napfogyatkozás a koromfekete környezet és a csillagfény megbolondítja az emberek nagy részét. Hát ezt vette be nehezen a gyomrom…azt, hogy egy fél napig – napig tartó sötétség miatt minden ember agyament tébolyodottá váljék, és félelmében porig rombolja maga körül a civilizációt, egy éjszaka alatt leálljon az áramszolgáltatás, elzárják a vezetékes vizet, elfogyjon az összes benzin, az autókat az utakon hagyják stb. elég nehéz elfogadni. Ezen felülemelkedve vagy ettől eltekintve okés a könyv és hát mégiscsak Asimov írta, kicsit azért legyünk elfogultak vele szemben.